A versenyjog funkci�i
1. J�l�ti funkci�: a fogyaszt�k �gy v�laszthassanak, hogy sz�mukra a legnagyobb j�l�t k�vetkezzen be.
2. Allok�ci�s funkci�: beruh�z�sokat olyan term�kek �s szolg�ltat�sok kapcs�n eszk�z�lnek, amelyek ir�nt kereslet van, �gy a fogyaszt�k ig�nyeihez igazod
A versenypolitika fogalma
azon �llami politik�k �sszess�g�t, amelyek a c�geket versenyk�r�lm�nyek k�z� k�nyszer�tik, hogy biztos�ts�k a versenynek a jogalkot� �ltal t�rsadalmilag hasznosnak �t�lt funkci�i megval�suljanak. a versenypolitika megnyilv�nul�sa �rtelemszer?en jogszab�ly
Versenyjog
legsz?kebb �rtelemben vett versenyjogi szab�lyok, �gy a versenyt�rv�ny (Tpvt.) vagy az EUMSz 101. �s 102. cikkei �s az azokhoz k�zvetlen�l kapcsol�d� rendeletek, valamint az ezeket alkalmaz� egyedi esetekben hozott hat�rozatok, �t�ltek. A versenyszab�lyoz
Term�szetes monop�lium
Ha egy ipar�gban a hat�kony termel�snek felt�tele egy piaci nagys�g el�r�se, akkor kev�s v�llalkoz�s m?k�dhet hat�konyan az adott piacon. Sz�ls?s�ges esetben a piac jellemz?i miatt csak egyetlen v�llalkoz�s lehet a piacon.
A verseny �llami eszk�z�kkel t�rt�n? befoly�sol�sa
1. Piaci strukt�ra befoly�sol�sa
2. Piaci szerepl?k magatart�s�nak korl�toz�sa
Piaci strukt�ra befoly�sol�sa (�llam)
Az �llam jogi monop�lium l�trehoz�s�val egy t�bbszerepl?sk�nt is m?k�d? piacon nem versenyszempont� megfontol�sb�l egy kijel�lt v�llalkoz�snak monopolhelyzetet biztos�t. Ennek oka lehet az �llami bev�telek n�vel�se vagy az �rintett �ru mindenki sz�m�ra va
Piaci szerepl?k magatart�s�nak korl�toz�sa (�llam)
1. �rszab�lyoz�ssal
2. k�telez?en ny�jtand� szolg�ltat�sok meghat�roz�s�val
3. t�mogat�ssal
A verseny korl�toz�sa a piaci szerepl?k �ltal
1. Versenykorl�toz� meg�llapod�sok
2. Monopoliz�ci� �s kiszor�t� vissza�l�sek a gazdas�gi er?f�l�nnyel
3. Piaci strukt�ra alak�t�sa - f�zi�kontroll
Versenykorl�toz� meg�llapod�sok
A piac r�sztvev?i meg�llapodhatnak az egym�s k�z�tti verseny r�szleges vagy teljes kiz�r�s�ban.
a) Hasznos korl�toz�sok: Ha ezt versenyhelyzet�k jav�t�s�ra haszn�lj�k, a korl�toz�ssal el�rt el?ny m�lt�nyos r�sze eljut a fogyaszt�hoz (pl. a gy�rt� �s forga
Monopoliz�ci� �s kiszor�t� vissza�l�sek a gazdas�gi er?f�l�nnyel
M�ret�n�l vagy gazdas�gi h�tter�n�l fogva kell? piaci er?vel rendelkez? v�llalkoz�s erre (�s nem hat�konys�gra) t�maszkodva megk�s�rli a m�g piacon l�v? versenyt�rsakat kiszor�tani, hogy �gy monopolist�v� v�ljon. P�ld�k:
Tpvt. szem�lyi hat�lya
a term�szetes �s a jogi szem�ly, valamint - a VI. Fejezetben szab�lyozott magatart�sok kiv�tel�vel - a k�lf�ldi sz�khely? v�llalkoz�s magyarorsz�gi fi�ktelepe (a tov�bbiakban egy�tt: v�llalkoz�s)
funkcion�lis v�llalat fogalom
A Tpvt. hat�lya csak akkor terjed ki a v�llalkoz�sokra, ha azok piaci magatart�st tan�s�tanak.
V�llalat Eur�pai B�r�s�g szerinti fogalma
gazdas�gi tev�kenys�geket v�gz? szem�lyek (t�bb egys�gb?l �ll� csoportosul�s is lehet, pl. konszern)
Konszern
Jogilag auton�m anya- �s le�nyv�llalatokb�l �ll� v�llalatcsoport, ahol az anyav�llalat k�l�nb�z? erej? befoly�ssal rendelkezik a le�nyv�llalat felett. (EUMSZ 101. cikk alapj�n kartellk�nt nem lehet elb�r�lni)
Tpvt. ter�leti hat�lya
Magyarorsz�g ter�let�n tan�s�tott piaci magatart�s, valamint a v�llalkoz�s k�lf�ld�n tan�s�tott piaci magatart�sa is, ha annak hat�sa Magyarorsz�g ter�let�n �rv�nyes�lhet (extraterritori�lis hat�ly - a versenyjog extraterritori�lis alkalmaz�s�b�l ad�d� es
Tpvt. �ltal neves�tett egyes jogs�rt? (tisztess�gtelen) magatart�sok (= t�pust�ny�ll�sok)
1. j� h�rn�v vagy hitelk�pess�g megs�rt�se vagy vesz�lyeztet�se
2. �zleti titok v�delme
3. bojkott felh�v�s k�zz�t�tel�nek tilalma
4. jellegbitorl�s (szolgai ut�nz�s)
5. a versenyeztet�s tisztas�g�nak megs�rt�se
A Tpvt. �ltal v�dend? �rdekek
1. a gazdas�gi versenyhez f?z?d? k�z�rdek
2. a versenyt�rsak �s
3. a fogyaszt�k versenyjog �ltal k�z�rdekk� emelt mag�n�rdeke
Tisztess�gtelen magatart�s
A tisztess�gess�g jelenti a piaci versenyt�rsak k�z�tt a �j� erk�lcs" �rv�nyes�l�s�t. Annak meg�t�l�s�n�l, hogy egy magatart�s tisztess�ges-e, els?sorban a t�rsadalmi elv�r�sok, a gazdas�gi �letben kialakult szok�sok az ir�nyad�ak. A t�rv�ny p�ld�l�z� fel
A versenyt�rs j� h�rnev�nek megs�rt�se
1. val�tlan t�ny �ll�t�s�val vagy h�resztel�s�vel
2. val�s t�ny hamis sz�nben val� felt�ntet�s�vel
3. egy�b magatart�ssal
a versenyt�rs j� h�rnev�t vagy hitelk�pess�g�t s�rteni, illet?leg vesz�lyeztetni.
A Tpvt. h�rn�vront�st tartalmaz� �s a Ptk. j� h�rn�v v�delm�t biztos�t� szab�ly�nak elt�r�sei
a.) a Ptk. szemben a Tpvt.-vel csak a j� h�rnevet v�di, a hitelk�pess�get nem neves�ti a v�dett �rdekek k�z�tt, de ez esetleg �rtelmez�ssel �thidalhat�
b.) a Tpvt. lesz?k�ti a Ptk-beli j� h�rn�v v�delm�t a versenyt�rsakra. �gy ha a versenyt�rs j� h�rneve
�zleti titok megs�rt�se
1. �zleti titkot jogosulatlanul megszerzi
2. hasznos�tja
3. felfedi.
Bojkott
A 3. szem�llyel fenn�ll� gazdas�gi kapcsolatok felbont�s�ra vagy ilyen kapcsolat l�trej�tt�nek megakad�lyoz�s�ra ir�nyul� felh�v�s.
�r�sban / sz�ban, meg kell jel�lni a bojkott�lt szem�lyt.
K�l�nbs�g a bojkott felh�v�s �s az er?f�l�nnyel vissza�l�s k�z�tt
a.) a bojkott felh�v�shoz nincs sz�ks�g gazdas�gi er?f�l�nyre,
b.) a bojkott felh�v�s a 3. szem�llyel fenn�ll� gazdas�gi kapcsolat felbont�s�ra ir�nyul, �gy 3 szerepl?s t�ny-�ll�s. A gazdas�gi er?f�l�nnyel val� vissza�l�sn�l a gazdas�gi er?f�l�nyben l�v?
Jellegbitorl�s (szolgai ut�nz�s)
valamely forgalomk�pes ing� dolgot (a tov�bbiakban: term�k) vagy szolg�ltat�st a versenyt�rs hozz�j�rul�sa n�lk�l
1. olyan jellegzetes k�ls?vel, csomagol�ssal, megjel�l�ssel - ide�rtve az eredetmegjel�l�st is - vagy elnevez�ssel
- el?�ll�tani,
- forgalmaz
A jellegbitorl�s felt�telei
- felek versenyt�rsak legyenek, az adott �rur�l a versenyt�rsat vagy annak �ruj�t szokt�k felismerni
- versenyt�rs, ill. �ruja a hazai piacon ismert, mert az �sszet�veszt�s csak �gy lehets�ges.
- ut�nzat annyira hasonl�tson az eredetihez, hogy az �sszet�v
Piac
az elad�k �s a vev?k k�z�tti, k�l�nf�le term�kek �s szolg�ltat�sok cser�j�re ir�nyul� �gyletk�t�sek tere
�rintett piac
Az �rintett piac a vizsg�lt magatart�s f�ggv�nye.
Az �rintett piac k�t elemb?l �p�l fel: 1. �rintett term�kek k�re,
2. a f�ldrajzi ter�let, amelyen az �rintett term�kek kereskedelme megval�sul.
Az �rintett piac teljes k�r? meghat�roz�s�val egy�rtelm?en az
SSNIP ( small but significant non-transitoy increase in price)
Az egyik leg�ltal�nosabban haszn�lt piac meghat�roz�si teszt. L�nyege, hogy a vizsg�lt term�k kapcs�n egy hipotetikus monopolista l�tez�s�t felt�telezve megvizsg�lj�k, hogy egy alacsony, de jelent?s nem �tmeneti �remel�s hat�s�ra milyen m�s term�k fogyasz
Besz�ll�t�i (upstream) piac
az adott term�k vagy szolg�ltat�s v�gs? fogyaszt�hoz val� eljuttat�s�ra l�trehozott termel�si, �rt�kes�t�si folyamatban a vizsg�lt piachoz k�pest megel?z? szinten helyezkedik el.
Vev?i (downstream) piac
a vizsg�lt piacot k�vet? termel?i/�rt�kes�t�si szinteken l�v? piacokat nevezz�k.
Ut�piac vagy m�sodlagos piac
azon term�kek �s szolg�ltat�sok piac�t, amelyeket egy kor�bban m�r megv�s�rolt term�khez, ig�nybe vett szolg�ltat�shoz kapcsol�d�an lehet megv�s�rolni.
Piaci er?
arra val� k�pess�get jelent, hogy a v�llalkoz�s tart�san a verseny�r f�l�tti �rat hat�rozzon meg oly m�don, hogy egy�ttal profitja is n�vekszik.
EUMSZ 101. cikk: A versenykorl�toz� meg�llapod�sok tilalma
A bels? piaccal �sszeegyeztethetetlen �s tilos minden olyan v�llalkoz�sok k�z�tti meg�llapod�s, v�llalkoz�sok t�rsul�sai �ltal hozott d�nt�s �s �sszehangolt magatart�s, amely hat�ssal lehet a tag�llamok k�z�tti kereskedelemre, �s amelynek c�lja vagy hat�s
Tpvt: A versenykorl�toz� meg�llapod�sok tilalma
Tilos a v�llalkoz�sok k�z�tti
- meg�llapod�s �s
- �sszehangolt magatart�s,
valamint a v�llalkoz�sok egyes�l�si jog alapj�n l�trej�tt szervezet�nek, k�ztest�let�nek, egyes�l�s�nek �s m�s hasonl� szervezet�nek (a tov�bbiakban egy�tt: v�llalkoz�sok t�rsul�sa
Meg�llapod�s
Az �rott �s sz�beli szerz?d�sek, valamint a kev�sb� form�lis, kik�nyszer�thet?s�ggel nem rendelkez? megegyez�sek: az egyet�rt�s �s a gentleman's agreement.
�sszehangolt magatart�s
A felek k�z�tti akarategyezs�g nem �lt�tte konkr�t meg�llapod�s form�j�t, de m�r olyan kapcsolatot jelent, amely alkalmas a piaci magatart�sok �sszehangol�s�ra, a verseny korl�toz�s�ra. Gondolati szinten l�trej�tt egyet�rt�s, hallgat�lagos meg�llapod�s, a
V�llalkoz�sok t�rsul�sainak d�nt�se
A piaci szerepl?k magatart�s�nak koordin�l�sa nem csak a k�z�tt�k l�trehozott meg�llapod�sokkal vagy hallgat�lagos megegyez�sekkel �rhet? el, hanem azzal is, hogy a k�z�s magatart�st az ?ket t�m�r�t? t�rsul�s keret�ben dolgozz�k ki. A d�nt�s lehet k�telez
Egyoldal� magatart�s
Form�lisan ak�r szerz?d�sk�nt is r�gz�t�sre ker�lhet v�llalkoz�sok k�z�tt valamilyen korl�toz� klauzula a felek val�s akarategyezs�ge n�lk�l. Ez lehet az egyik v�llalkoz�s egyoldal� akaratnyilv�n�t�sa, amelyet r�k�nyszer�t a vele �zleti kapcsolatban �ll�
A verseny korl�toz�sa
1. �sszehasonl�tom azt a k�t piaci helyzetet amely a korl�toz�s hi�ny�ban, illet?leg a korl�toz�ssal j�nne l�tre. Ha ez ut�bbi l�nyegesen elt�r a �norm�lis" helyzett?l akkor besz�lhet�nk a verseny torz�t�s�r�l, korl�toz�s�r�l.
2. minden piaci szerepl? �n�
Versenykorl�toz� c�l
nem a felek szubjekt�v sz�nd�ka, hanem a meg�llapod�sb�l objekt�ven el?re l�that� m�don bek�vetkez? helyzet
kereskedelem �rintetts�ge" krit�rium
- a tag�llamok k�z�tti kereskedelem,
- az �rintetts�g,
- �s az �rz�kelhet?s�g